+4 dBu vagy −10 dBV: stúdió- és hifiszint

Röviden

A vonalszintű eszközöknek két elterjedt „alapszintje” van: a stúdiós +4 dBu és a hifis −10 dBV. Az eltérésük majdnem 12 dB. Ha összekevered őket, a jel vagy halk és zajos lesz, vagy túlvezérel.

Mit látsz a képen?

A kép két félre oszlik. Balra kékben a +4 dBu, a professional level (stúdiószint), egy mutatós szintmérővel és a hozzá tartozó két csatlakozóval. Jobbra narancsban a −10 dBV, a consumer level (fogyasztói szint), egy piros-fehér RCA (cinch) kábelpárral és egy TS (kétérintkezős jack) dugóval.

Középen a két hullám mutatja, hogy a kék jóval nagyobb, mint a narancs. Közöttük a nyíl a nagyjából 11,8 dB-es különbséget jelzi. Alatta két doboz sorolja, mi történik, ha rossz bemenetbe dugsz egy forrást. A „Helyes megoldás” sor öt ikonnal mutatja a teendőket, a piros sáv pedig a lecke lényegét: a csatlakozó formája nem mondja meg a szintet.

Hogyan működik?

Minden analóg eszköznek van egy operating level (üzemi jelszint), amire tervezték. Ekkora átlagos jellel dolgozik a legszívesebben. Ebből kettő terjedt el, és mindkettőt más egységben szokás megadni.

A dBu a 0,775 volthoz viszonyít, a dBV az 1 volthoz. A +4 dBu így nagyjából 1,23 volt, a −10 dBV pedig körülbelül 0,316 volt RMS (effektív érték). A stúdiós jel voltage (feszültség) szempontjából majdnem négyszer akkora.

Gondolj a vízvezetékre. A stúdiós vezetékben nagyobb a nyomás, a hifisben kisebb. Ha egy kis nyomásra tervezett kerti szórófejet a nagy nyomású csőre kötsz, szétspriccel. Fordítva a nagy locsoló csak csordogál.

Mélyebben: miért van kettő, és melyik jobb?

Egyik sem jobb, csak más célra készült. A stúdiós eszközök nagyobb jellel dolgoznak, így a saját zajuk arányában kisebb. Sokuknak több a headroom (szinttartalék) is, de ez eszközfüggő. A hifis szint olcsóbb, egyszerűbb áramkörrel is kiszolgálható.

	+4 dBu	−10 dBV
Feszültség	kb. 1,23 V RMS	kb. 0,316 V RMS
Jellemző bekötés	balanced (szimmetrikus)	unbalanced (aszimmetrikus)
Gyakori csatlakozó	XLR, TRS jack	RCA, TS jack
Hol találod	stúdiós hangkártya, keverő, külső stúdióeszköz	hifi, lejátszó, sok szintetizátor és kis keverő

A táblázat a tipikus esetet mutatja, nem szabályt. Van hifi eszköz szimmetrikus kimenettel, és van stúdiós kimenet jack aljzattal. Ezért mondja a kép, hogy a dugó nem garancia.

Miért 11,8 dB, és nem 14, ha a két szám +4 és −10? Mert a két egység más nullpontból indul. A dBu nullája kisebb feszültség, mint a dBV nullája, a kettő között kb. 2,2 dB van. Ha a −10 dBV-ot átszámolod dBu-ra, nagyjából −7,8 dBu jön ki. Innen a +4 dBu-ig már csak 11,8 dB az út. A gyakorlatban mindenki „12 dB-t” mond, és a füled számára ez ugyanaz.

Csináld így

1. Nézd meg a forrás és a hangkártya leírásában a be- és kimenetek névleges szintjét.
2. Keresd meg a hátlapon vagy a vezérlőprogramban a „+4 dBu / −10 dBV” kapcsolót. Sok hangkártya I/O (be- és kimenetek) beállításánál ott van.
3. Állítsd a bemenetet arra a szintre, amit a forrás ad.
4. Játssz le egy hangos részt, és figyeld a szintmérőt. Ha a piros jelzés villan, az clipping (túlvezérlés): halkítsd a forrás kimenetét.
5. Ha halk a jel, előbb a kapcsolót ellenőrizd, és csak utána tekerd a gain (erősítés) gombot.
6. Két eszköz összevetése előtt végezz level match (hangerő-illesztés) lépést, hogy ne a hangosabbat halld jobbnak.

Próbáld ki

Ha a hangkártyádon van +4/−10 kapcsoló, dugj a vonalbemenetre egy billentyűt vagy egy lejátszót. Játssz le egy állandó hangot, és figyeld a felvevőprogram szintmérőjét. Most kapcsolj át: a mutató nagyjából 12 dB-t ugrik.

Ha nincs kapcsolód, a különbséget akkor is meghallhatod. Tegyél egy dalra egy hangerő-plugint, és vedd le 12 dB-lel. Pontosan ennyivel halkabb egy hifis forrás a stúdiós bemeneten. Kapcsolgasd ki-be, és érezni fogod, mennyi gain kellene a pótlásához.

Kevés pénzből

• Szintetizátor a hangkártyán. Sok olcsó szintetizátor hifis szintet ad. Ha a bemeneted állítható, válaszd a −10-et, különben számíts arra, hogy többet kell erősítened.
• Hangkártya és hifi erősítő. A hangkártya kimenete sokszor erősebb, mint amit a hifi bemenet kér. Tekerd le a kimeneti hangerőt, mielőtt bekötöd, és onnan emeld.
• Telefon vagy laptop mint forrás. A fülhallgató-kimenet szintje a hangerőtől függ. Kb. háromnegyedes hangerőn kezdj, mert a legfelső fokozat néha már torzít.
• Nincs kapcsoló, és túl erős a jel? Egy olcsó, beépített csillapítós kábel segíthet. Vagy vidd a jelet egy DI box csillapító kapcsolóján át a mikrofonbemenetre.

Mikor ne?

• Ne köss hangkártya- vagy keverőkimenetet hifi erősítőre felhúzott hangerővel. A hirtelen hangos jel a hangfalnak és a fülednek is árthat.
• Hangszórókimenetet, vagyis egy erősítő hangfalra menő kimenetét soha ne köss vonalbemenetre. Az már nem vonalszint, és tönkreteheti a bemenetet.

Gyakori hibák

• A dugó alapján döntesz. Egy TRS jackből is jöhet hifis szint. Mindig a leírást nézd.
• Elfelejted a kapcsolót. Egyszer átállítod egy szintetizátor miatt, aztán hetekig azon csodálkozol, miért halk vagy torz a következő eszköz.
• A halk jelet a faderrel húzod fel. A zaj a jellel együtt emelkedik. Előbb a bemenet szintjét állítsd.
• Minden zúgásért a szintet hibáztatod. Ha a hifi és a stúdiós eszköz együtt búg, a hiba inkább földelési. Erre a vonalleválasztó, az isolation transformer a megoldás, nem a kapcsoló.

Kapcsolódó témák

• Mic, line és instrument level Hol helyezkedik el a két vonalszint a mikrofon- és a hangszerszinthez képest.
• Balanced vagy unbalanced kábel Miért jár együtt a stúdiós szint többnyire szimmetrikus bekötéssel.
• XLR, TRS vagy TS kábel Hogy felismerd a dugókat, és tudd, mit nem árulnak el.
• Ground loop vagy interference Ha a vegyes rendszered zúg, itt találod meg az okát.
• Input pad vagy gain Mit tegyél, ha túl erős jel jön be a hangkártyába.