dBu
0,775 V-hoz mért decibel · kiejtés: dé-bé-ú
Analóg feszültségszint mértékegysége decibelben: a 0 dBu pontosan 0,775 voltot jelent.
Mit jelent?
A decibel önmagában csak egy arány. Mindig kell mellé egy kiindulópont, amihez viszonyítunk. A dBu esetében ez a kiindulópont 0,775 volt. Ha egy kábelen épp ekkora feszültség fut, az 0 dBu.
Ez a furcsa szám a régi telefonvonalakból maradt meg. Ott 600 ohmos terhelésen ennyi feszültség adott pontosan egy milliwatt teljesítményt. A betű a végén az „unloaded” (terheletlen) szóból ered. A mai eszközök már nem így illesztenek, de a mértékegység megmaradt.
A stúdiós eszközök névleges szintje általában +4 dBu, ez nagyjából 1,23 volt. Ez a professional level (stúdiószint). A hifi és sok olcsóbb eszköz viszont a dBV egységgel számol, ahol a kiindulópont 1 volt. A kettő között körülbelül 2,2 dB a különbség, ugyanannál a feszültségnél.
Hol találkozol vele?
- Hangkártya-leírásban: például „maximum output level +18 dBu”. Ez azt mondja meg, mekkora feszültség jön ki 0 dBFS jelnél.
- Analóg hardveren: a bemenet és a kimenet legnagyobb szintjét is dBu-ban adják meg.
- Kalibrálásnál: amikor egy digitális szintet egy analóg szinthez rendelsz.
Kevés pénzből
- Nézd meg a hangkártyád leírásában a maximális ki- és bemeneti szintet dBu-ban. Ebből tudod, mennyire lehet meghajtani egy külső eszközt.
Gyakori félreértés
- „A dBu és a dBFS ugyanaz, csak más néven.” Nem. A dBFS a digitális skála, ahol a 0 a teteje. A dBu analóg feszültség, és a 0 fölött még bőven van hely.
- „A +4 dBu a legnagyobb szint.” Ez csak a névleges, átlagos szint. A profi eszközök ennél jóval nagyobb csúcsokat is elbírnak.
Rokon fogalmak
Leckék, ahol szerepel
01Kezdő✓ megnéztedMic, line és instrument level: melyik bemenetbe dugd?
A mikrofon-, vonal- és hangszerszintű jel különbsége (erősség, impedancia), és hogy melyik forrást melyik bemenetre kösd.
16Haladó✓ megnézted+4 dBu vagy −10 dBV: stúdió- és hifiszint
A kétféle névleges vonalszint (+4 dBu és −10 dBV) feszültsége, a köztük lévő kb. 11,8 dB különbség, és mi történik, ha összekevered őket.
03Kezdő✓ megnézteddBFS, dBu, dBV: három decibel, három jelentés
A dBFS a digitális maximumhoz viszonyít, a dBu és a dBV analóg feszültséget mér, és a hangkártya kalibrációja köti össze őket.
03Kezdő✓ megnéztedNoise floor és SNR: mennyire tiszta a jel?
A rendszer saját alapzaja és a jel-zaj viszony közti különbség, mi rontja őket, és milyen sorrendben javíts.
05Kezdő✓ megnéztedVU meter vagy peak meter: mit mutat?
A lassú, átlagoló VU-mérő és a gyors csúcsmérő különbsége, mit jelent a 0 VU, és mikor melyiket figyeld.
08Haladó✓ megnéztedAnalóg headroom: hol szól legjobban a hardver?
Az analóg eszközök a túl alacsony zajos szint és a torzító overload között egy sweet spotban szólnak jól, és a dBFS–dBu kalibráció dönti el, hová esik ez a digitális skálán.
10Haladó✓ megnéztedHybrid mastering: digitális és analóg egy láncban
A hibrid mastering lánc lépésről lépésre: digitális javítás, kalibrált D/A, analóg EQ és kompresszor, A/D, majd digitális limiter és export, végig level-matchelt összehasonlítással.
11Haladó✓ megnéztedConverter loop: ki az analógba és vissza
A külső analóg kör teljes útja: send szint a D/A-ba, a hardver üzemi szintje, a visszatérő szint az A/D-ben, közös clock, a round-trip latency kiegyenlítése és a rendezett print munkafolyamat.
12Haladó✓ megnéztedMastering recall és QC: visszahívható, ellenőrzött master
Hogyan dokumentáld az analóg és digitális beállításokat, nevezd el a verziókat, és milyen minőségellenőrzési (QC) listán menj végig a master átadása előtt.
Hegyi János hangmérnök, több mint 30 éve a szakmában. Ingyenes, reklám és nyomkövetés nélkül.Miért készül ez az oldal?
Utoljára frissítve:
Hibát találtál? Másként tudod?
Írd meg. Minden jelzést elolvasok, és ha igazad van, javítom a bejegyzést. A javítások a Köszönjük oldalra kerülnek.