Ugrás a tartalomra

sample rate

mintavételi frekvencia · kiejtés: szempl réjt

Megmondja, másodpercenként hányszor méri meg a hangkártya a hang pillanatnyi értékét. Például 44 100 vagy 48 000 alkalommal.

Mit jelent?

A digitális hang nem folyamatos. A hangkártya nagyon sűrűn, szabályos időközönként megméri a hullám magasságát, és ezeket a számokat tárolja. A sample rate (mintavételi frekvencia) azt mondja meg, hány ilyen mérés történik másodpercenként.

Olyan, mint egy film képkockái. Ha elég sok kocka van másodpercenként, a mozgást folyamatosnak látod. A hangnál 44,1 kHz azt jelenti, hogy másodpercenként 44 100 mérés történik.

A mintavételi frekvencia fele a legmagasabb rögzíthető hang. Ez a Nyquist frequency (Nyquist-frekvencia). 44,1 kHz-en ez 22,05 kHz, ami már az emberi hallás felső határa fölött van. Ezért elég a legtöbb célra.

Hol találkozol vele?

  • Új projekt létrehozásakor: itt választod ki. Tipikus értékek: 44,1, 48, 88,2 és 96 kHz.
  • A hangkártya beállításaiban: a projektnek és a hangkártyának ugyanazon az értéken kell futnia.
  • Kiírásnál: a zenei terjesztés sokáig 44,1 kHz volt, videóhoz a 48 kHz a megszokott. Kérdezd meg, aki a fájlt kapja, mit vár.

Kevés pénzből

  • 44,1 vagy 48 kHz tökéletesen elég. A magasabb érték több helyet és processzort kér, és egy otthoni felvételen nem hallható a különbség.
  • Egy projekten belül ne keverd a különböző értékeket. Az eltérő fájlokat a program átalakítja, vagy rossz sebességgel játssza le.

Gyakori félreértés

  • „A nagyobb mintavételi frekvencia részletesebb hang.” A hallható tartományon belül nem. A magasabb érték főleg a hallás fölötti frekvenciákat rögzíti.
  • „A mintavételi frekvencia és a bitmélység ugyanaz.” Az egyik azt mondja meg, milyen sűrűn mérünk. A másik azt, hogy egy mérés milyen pontos.

Rokon fogalmak

Leckék, ahol szerepel

  • 09Kezdő✓ megnézted

    Recording signal chain: felvétel előtti ellenőrzőlista

    Tíz lépésben végigmegy a felvételi láncon a hangforrástól a mentésig, hogy semmi ne csússzon el a rögzítés előtt.

  • 10Kezdő✓ megnézted

    Vocal recording setup: így vedd fel az éneket

    Hét lépés a tiszta énekfelvételhez: szoba, mikrofon és karakterisztika, elhelyezés, gain, fejhallgató-keverés, előadás és próbafelvétel.

  • 03Kezdő✓ megnézted

    Direct vagy software monitoring: mit hallasz a fejhallgatóban?

    A felvett jelet vagy közvetlenül a hangkártyából, szinte késés nélkül, vagy a DAW-on és a pluginokon át hallod vissza, és a kettő egyszerre dupla, fázisos hangot ad.

  • 04Kezdő✓ megnézted

    Round-trip latency: mennyit késik a hang?

    Honnan jön össze a jel oda-vissza útjának késése a mikrofontól a fejhallgatóig, hogyan mérd meg loopbackkel, és hogyan csökkentsd.

  • 11Kezdő✓ megnézted

    Consolidate vagy export: melyiket mikor?

    A consolidate a projekten belül fűz egybe clipeket egy új fájlba, az export pedig a kijelölt jelútból külső, átadható hangfájlt készít.

  • 17Haladó✓ megnézted

    Stem vagy multitrack: mit küldj tovább?

    A multitrack minden forrást külön sávban ad át, a stem csoportonként előkevert részkeveréseket, és mindkettőnél ugyanazok az átadási szabályok számítanak.

  • 01Kezdő✓ megnézted

    Sample rate: 44,1, 48 vagy 96 kHz?

    Mit jelent a mintavételi frekvencia, mi a Nyquist-határ, hogyan hat a latencyre és a fájlméretre, és miért nem szól kétszer jobban a 96 kHz.

  • 02Kezdő✓ megnézted

    Buffer size és latency: miért késik a hang?

    A kis buffer kevés késést, de nagyobb recsegés-veszélyt ad, a nagy buffer stabilabb, de késik, ezért felvételhez kicsit, keveréshez nagyot érdemes állítani.

  • 04Haladó✓ megnézted

    Oversampling vagy magasabb sample rate?

    A projekt sample rate az egész sessionre hat, az oversampling csak egy plugin belsejében, ideiglenesen emeli a mintavételt, hogy csökkentse a torzításból eredő aliasingot.

  • 02Kezdő✓ megnézted

    Bit depth: 16, 24 vagy 32 bit float?

    Mit jelent a bitmélység, mekkora dinamikatartományt ad a 16 és a 24 bites egész szám, és mire jó a 32 bites lebegőpontos formátum.

  • 10Kezdő✓ megnézted

    Mastering szintek: mennyi LUFS és true peak?

    Milyen szintekkel érdemes a premastert átadni és a mastert kiadni: peak, true peak, integrált LUFS, −1 dBTP plafon, és miért nem törvény a −14 LUFS.

  • 11Haladó✓ megnézted

    Dither és noise shaping: mikor kell a végén?

    A dither a bitmélység csökkentésekor keletkező torzítást alakítja egyenletes zajjá, a noise shaping ezt a zajt a kevésbé hallható tartományba tolja; mikor és hányszor használd.

  • 12Kezdő✓ megnézted

    Final export checklist: így mentsd ki a mastert

    Tíz lépés a kész mixtől a biztonságos master fájlig: eleje és vége, mintavételi frekvencia, bitmélység, mérés, dither, formátum, elnevezés, visszahallgatás és mentés.

  • 10Haladó✓ megnézted

    Hybrid mastering: digitális és analóg egy láncban

    A hibrid mastering lánc lépésről lépésre: digitális javítás, kalibrált D/A, analóg EQ és kompresszor, A/D, majd digitális limiter és export, végig level-matchelt összehasonlítással.

  • 11Haladó✓ megnézted

    Converter loop: ki az analógba és vissza

    A külső analóg kör teljes útja: send szint a D/A-ba, a hardver üzemi szintje, a visszatérő szint az A/D-ben, közös clock, a round-trip latency kiegyenlítése és a rendezett print munkafolyamat.

  • 12Haladó✓ megnézted

    Mastering recall és QC: visszahívható, ellenőrzött master

    Hogyan dokumentáld az analóg és digitális beállításokat, nevezd el a verziókat, és milyen minőségellenőrzési (QC) listán menj végig a master átadása előtt.

Hegyi János hangmérnök, több mint 30 éve a szakmában. Ingyenes, reklám és nyomkövetés nélkül.Miért készül ez az oldal?

Utoljára frissítve:

Hibát találtál? Másként tudod?

Írd meg. Minden jelzést elolvasok, és ha igazad van, javítom a bejegyzést. A javítások a Köszönjük oldalra kerülnek.

Nem kérek e-mail címet, és az üzenetedet nem tárolom az oldalon: egyenesen hozzám érkezik levélben. Ne írj bele személyes adatot. Részletek