Bus vagy folder track: mi a különbség?

Röviden

A bus (gyűjtősín) valódi jelút: a hang átfolyik rajta, és feldolgozhatod. A folder track (mappasáv) elsősorban rendet tesz a sávjaid között. Kívülről hasonlóak lehetnek, ezért egy gyors teszttel érdemes kideríteni, melyikkel van dolgod.

Mit látsz a képen?

A bal felső kék keretben a bus: négy dobsáv, a lábdob, a pergő, a lábcin és a tamok. Kék vonalaik egy csatornába futnak, amin szintmérő és hangerőtoló van, onnan pedig tovább a mixbe. A jobb felső narancs keretben ugyanez a négy sáv egy „Drums” nevű, lenyitható mappában áll, egymás alatt.

Alul balra három fajta mappa és busz, a legegyszerűbbtől a valódi jelútig. Középen négy gyors teszt segít eldönteni, mi van előtted. Jobbra a kettő közös használata: egy mappa a sávoknak, alatta egy külön busz a közös effektnek. A legalsó sor egyszerűen fogalmaz: a mappa szervezés, a busz jelút.

Hogyan működik?

Egy busz ugyanolyan csatorna, mint a többi. Van rajta insert (soros effekthely), szintmérő, hangerőtoló és kimenet. Ami az effekthelyre kerül, az minden beérkező sávra egyszerre hat. Csak épp nem mikrofontól kap jelet, hanem más sávoktól. Sok programban ezt aux (segédcsatorna) sávnak hívják.

A sávok kétféleképpen juthatnak el hozzá. Az egyik út, hogy a track (sáv) kimenetét a buszra állítod. A másik, hogy egy send (effektküldés) gombbal a jel egy részét elküldöd oda. A busz a beérkező jeleket összeadja. Ez a summing (összegzés).

A mappa ehhez képest egy címke. A session (projekt) nézetében összefogja a sávokat, de a hangjuk nem feltétlenül megy át rajta. A sávok továbbra is oda szólnak, ahova eddig. Összecsukhatod, színezheted, egyben mozgathatod őket, és egy hosszú dal negyven sávja között is gyorsan eligazodsz. A hangon viszont ettől semmi nem változik.

Gondolj egy iratgyűjtőre és egy tölcsérre. Az iratgyűjtő rendet tart a papírjaid között, de egy betűt sem ír át rajtuk. A tölcsérbe öntött folyadékok viszont összekeverednek, és egy csövön folynak tovább.

Mélyebben: a határ programonként más

A kép bal alsó dobozában három fokozat látszik. Az egyszerű mappa csak szervez, hang nem megy át rajta. A routing folder (jelirányító mappa) mappaként néz ki, de közben buszként is összegzi a sávokat. Az aux vagy busz pedig kifejezetten jelútnak készült.

	Egyszerű mappa	Jelirányító mappa	Busz
Rendez, összecsuk	Igen	Igen	Nem feltétlenül
Átfolyik rajta a hang	Nem	Igen	Igen
Tehetsz rá effektet	Nem	Igen	Igen
Saját szintmérő	Nem mindig	Igen	Igen

Hogy a te DAW (zeneszerkesztő program) programod mappája melyik fajta, azt a kézikönyvéből tudod meg biztosan. Addig is ott a gyors teszt.

A busz a keverés egyik legfontosabb eszköze. Egy dob submix (részkeverés) csatornán egyetlen tolóval hangosítod az egész dobot. A parallel processing (párhuzamos feldolgozás) is buszon él: a száraz jel mellé keversz egy erősen feldolgozott változatot. A reverb (zengetés) és a delay (késleltetés) is általában egy return (visszatérő csatorna) buszon ül, amire több sáv küld.

Csináld így: a gyors teszt

1. Tegyél a mappára vagy buszra egy feltűnő plugin (beépülő modul) effektet, például erős szűrőt. Ha nem enged effekthelyet, az már válasz.
2. Játszd le a sávokat. Hallasz változást? Ha igen, a hang átmegy rajta.
3. Figyeld a meter (szintmérő) kijelzőt. Mozog, amikor a benne lévő sávok szólnak?
4. Nézd meg a benne lévő sávok output (kimenet) beállítását. Erre a sávra mennek, vagy egyenesen a fő kimenetre?
5. Ha mind a négy „igen”, busszal van dolgod. Ha nem, egy rendező mappával.

Próbáld ki

Nyiss egy dalt, amiben van legalább három dobsáv. Tedd őket egy mappába, és a mappára próbálj egy EQ (hangszínszabályzó) plugint tenni, erősen levágott magasakkal. Ha a dob tompább lesz, a mappád jelutat is ad.

Most hozz létre egy külön buszt, és a három dobsáv kimenetét állítsd rá. Tedd ugyanezt az EQ-t a buszra. Húzd le a busz fader (hangerő-tolószabályzó) tolóját: az egész dob egyszerre halkul. Ezt érzi a kezed, amikor valódi jelúton dolgozol. Végül csukd össze a mappát, és nézd meg: a projekted máris átláthatóbb, a hang pedig pontosan ugyanaz maradt.

Kevés pénzből

• Gyenge gép, sok sáv. Egy kompresszor a buszon kevesebb gépet kér, mint négy külön a dobokon. A busz így erőforrást is spórol.
• Ingyenes programok. Az ingyenes zeneszerkesztők egy része nem tud külön mappát, de buszt igen. Ilyenkor a busz után rendezd a sávokat, és színezd egyformára őket.
• Egy zengető mindenkinek. Egyetlen zengető egy közös buszon, amire az ének, a gitár és a dob is küld, gyengébb gépen is elfut. Ráadásul a hangszerek egy térben szólnak.

Gyakori hibák

• Effekt a mappán, ami nem hat. Ha a programod egyszerű mappát használ, az effekt ott nem csinál semmit. Tedd egy valódi buszra.
• A némítás becsap. Sok programban a mappa mute (némítás) gombja a benne lévő sávokat is elnémítja, akkor is, ha a hang nem megy át rajta. A némítási teszt egyedül nem bizonyít semmit.
• Kétszer szól a dob. A sávok a buszra is mennek, és a fő kimenetre is. Nézd meg a routing (jelirányítás) beállítást: minden sáv egy helyre menjen.
• Nincs elnevezve. „Bus 1” és „Folder 3” egy hét múlva semmit nem mond. Nevezd el őket a signal flow (jelút) szerint: „Dob busz”, „Ének zengető”.

Kapcsolódó témák

• Group bus vagy VCA? Egy harmadik út a sávok együttes vezérlésére, jelút nélkül.
• Pre-fader vagy post-fader send? Ha küldéssel juttatod a jelet a buszra, ez dönti el, követi-e a tolót.
• DAW routing checklist Kövesd végig a jelet, ha nem tudod, hova szól egy sáv.
• Stem vagy multitrack? A buszok kimenetéből könnyen készítesz részkeverékeket.
• Track vagy bus compression? Mikor kompresszálj egy sávot, és mikor az egész csoportot.