Sample peak vagy true peak: melyik csúcsot mérd?

Röviden

A sample peak (mintacsúcs) a fájlban tárolt legmagasabb számot mutatja. A true peak (valódi csúcsszint) azt becsüli, milyen magasra ível a hullám, amikor a számokból újra hang lesz. A kettő eltérhet, és a master végén a true peak a fontosabb.

Mit látsz a képen?

Az 1-es dobozban a mintacsúcs meghatározása mellett egy dBFS-ben mért szintjelző áll. A 2-es dobozban a true peak magyarázata, mellette egy dBTP skálájú mérő. A 3-as grafikonon a kék pontok a tárolt minták, a narancs görbe a visszaalakított jel. A legmagasabb minta −0,4 dBFS, a görbe csúcsa viszont két minta között +0,6 dBTP-ig emelkedik. A grafikon alatti szöveg jelzi, hogy ez szemléltető példa.

A 4-es doboz a 0 dBFS és a 0 dBTP különbségét veti össze. Az 5-ös a −1,0 dBTP-s plafont mutatja egy vízszintes szaggatott vonallal a hullám fölött. A 6-os egy öt pontos ellenőrzőlista, legalul pedig egy sorban a lényeg.

Hogyan működik?

A PCM (tömörítetlen digitális hang) fájl nem folytonos hullám, hanem pontok sora. Minden pont egy sample (minta). A sima csúcsmérő a legnagyobb pontot keresi, és dBFS (decibel a digitális maximumhoz) egységben írja ki.

Lejátszáskor a DAC (digitális-analóg átalakító) a pontokon át sima, folytonos görbét rajzol. Ez a görbe minden ponton átmegy, de két pont között néha feljebb ível bármelyiknél. Ez az inter-sample peak (minták közötti csúcs). A true peak mérő oversampling (túlmintavételezés) segítségével sűrűbben kiszámolja a görbét, és annak a tetejét méri. Az eredmény egysége a dBTP.

Olyan ez, mint amikor egy trambulinon ugráló barátodról sorozatfotót készítesz. Minden kép egy pillanat, de a legmagasabb pont gyakran két kattintás közé esik. A képek alapján azt hiszed, kicsit lejjebb ért fel, mint valójában.

Mélyebben: hol okoz gondot a túllövés?

Egész számos, integer (fixpontos számábrázolás) fájlban a 0 dBFS a legnagyobb tárolható szám. A fájl tehát szabályos, a gond később jön. Ha a visszarajzolt hullám 0 fölé ível, egy olcsóbb átalakító levághatja. Ez clipping (túlvezérlés), halk recsegés a legerősebb pillanatokban.

A túllövés más lépéseknél is nőhet. A sample rate conversion (mintavételi frekvencia átalakítása) újraszámolja a pontokat, és az új pontok eltalálhatják a korábban rejtett csúcsot. A veszteséges codec (kódoló-dekódoló) pedig az encoding (kódolás) során a hullám alakját is változtatja. Egy plafonig limitált master MP3-ként könnyen 0 fölé kerül.

Mekkora a különbség a két mérés között? Egy halk, dinamikus felvételnél gyakran szinte semmi. Egy erősen limitált, sok magas hangot tartalmazó masternél viszont akár egy decibelnél is több lehet. Ezért mérd meg a saját dalodon, ne becsüld.

	Sample peak	True peak
Mit mér	A tárolt minták maximumát	A visszaalakított hullám becsült maximumát
Egység	dBFS	dBTP
Lehet 0 fölött?	Integer fájlban nem	Igen
Mikor elég	Felvételnél, keverésnél gyors ellenőrzésre	Masternél és kiadás előtt

A true peak mód nem ingyenes. A limiter ilyenkor maga is túlmintavételez, ezért több processzort használ, és kicsit nagyobb késleltetést okozhat. Felvétel közben ezért nem kell, a master utolsó lépésében viszont megéri. Alacsony bitrate-es kódolásra szánt anyagnál sokan még nagyobb rést, −2 dBTP körüli plafont hagynak.

Csináld így

1. A master láncának végére tegyél limiter (csúcskorlátozó) effektet.
2. Ha van true peak kapcsolója, kapcsold be.
3. A ceiling (kimeneti plafon) értékét állítsd −1 dBTP-re. Ezzel a legtöbb helyre biztonságosan leadhatsz, de a terjesztő saját előírása az irányadó.
4. A limiter után tegyél egy true peak mérőt, és a végső output (kimenet) szintjét azon ellenőrizd.
5. Fontos kiadásnál kódold MP3-ba vagy AAC-be a mastert, és mérd meg a kódolt változatot is.

Próbáld ki

Tegyél egy limitert a dalod végére true peak mód nélkül, a plafon legyen −0,1 dBFS. Húzd fel erősen, hogy sokat dolgozzon. Utána tegyél mögé egy ingyenes true peak mérőt, és játszd le a leghangosabb részt. A mintacsúcs −0,1 marad, a true peak érték viszont gyakran 0 fölé ugrik.

Most kapcsold be a true peak módot, vagy vedd −1-re a plafont, és nézd meg újra. A két változatot level-match (hangerő-illesztés) után hasonlítsd össze fülhallgatón, halk hangerőn. A különbség jó eséllyel hallhatatlan, a biztonság viszont nagyobb.

Kevés pénzből

• Ingyenes hangosságmérő pluginok többsége true peaket is mutat. Egy ilyen elég a masteringhez.
• Nincs true peak mód a limiteredben? Tedd a plafont egy kicsit lejjebb, például −1,5 dBFS-re, és a mérővel ellenőrizd. Ez nem garancia, csak tartalék.
• Telefonon is hallgasd meg a kódolt változatot. Ha a leghangosabb résznél recseg, ott a baj.
• Ne vegyél drága limitert emiatt. A mérő és egy kis tartalék többet ér.

Mikor ne?

• Ne a true peak értékét hajszold felvétel közben. Ott elég a sima csúcsmérő és bőséges tartalék, a true peak a kész master kérdése.
• Ne tekerd fel a fülhallgatót, hogy a recsegést keresd. A túllövés okozta torzítás halk és rövid, inkább a mérőre hagyatkozz, és vigyázz a füledre.

Gyakori hibák

• A plafont −0,1 dBFS-re teszed, és késznek tekinted. A sima csúcsmérő szerint rendben van, a lejátszásnál mégis torzulhat.
• Csak a WAV-ot méred. A streaming (online zenelejátszás) szolgáltató veszteséges formátumba kódol, és ott nőhetnek a csúcsok.
• A limiter kijelzőjében bízol. Egy külön, a lánc legvégén ülő mérő a biztos.
• Hangosabban hasonlítod össze a két változatot. A hangosabbat mindig jobbnak halljuk.

Kapcsolódó témák

• Headroom vagy loudness: mennyi hely marad? Mit jelent a tartalék a plafon alatt.
• VU meter vagy peak meter: mit mutat? A csúcsmérő és az átlagoló mérő alapjai.
• Oversampling vagy magasabb sample rate? Hogyan számolnak sűrűbben a pluginok és a mérők.
• Lossless vagy lossy: WAV, FLAC vagy MP3? Miért változtatja meg a kódolás a csúcsokat.
• Peak vagy loudness normalization: mihez igazítasz? Mit csinál a szolgáltató a dalod szintjével.
• Mastering szintek: mennyi LUFS és true peak? Konkrét célszámok a kiadáshoz.