Ugrás a tartalomra

integer

fixpontos számábrázolás · kiejtés: intedzser

A hangminták egész számként tárolva, fix legnagyobb értékkel. A 16 és 24 bites fájlok így működnek, és fölötte a jel levágódik.

Mit jelent?

A digitális hang minden mintája egy szám. Az integer (egész szám, fixpontos ábrázolás) azt jelenti, hogy ez a szám egy fix tartományba esik, például 16 biten −32 768 és +32 767 közé. Nincs tizedesvessző és nincs kitevő, csak egyenletes lépcsők.

Gondolj egy kilométeróra számlálójára, aminek fix számú számjegye van. Szépen, egyesével lép. Ha viszont eléri a legnagyobb értéket, nincs tovább. A hangnál ez a legnagyobb érték a 0 dBFS. Ami fölé akarna menni, az levágódik. Ez a digital clipping (digitális túlvezérlés).

A lépcsők finomságát a bit depth (bitmélység) adja meg. 24 biten sokkal több lépcső van, mint 16 biten, de a plafon ugyanúgy kemény.

Hol találkozol vele?

  • Exportnál: a „16 bit” vagy „24 bit” opció, néha „PCM” vagy „integer” megjelöléssel.
  • A hangkártya átalakítóinál: a felvétel az A/D átalakítóban ma jellemzően 24 bites egész számként születik.
  • Bitmélység-leckéknél: a floating point (lebegőpontos) ábrázolás ellentéteként.

Gyakori félreértés

  • „A fixpontos fájl rosszabb minőségű.” Nem. Egy 24 bites fájl bőven elég a kész zenéhez. Csak arra figyelj, hogy exportkor ne lépje át a 0 dBFS-t.
  • „A programon belül is minden levágódik 0 fölött.” A legtöbb mai felvevőprogram belül lebegőpontosan számol. A kemény plafon az egész számos fájlban és a hangkártya kimenetén számít.

Rokon fogalmak

Leckék, ahol szerepel

  • 01Kezdő✓ megnézted

    Analog vs digital clipping: melyik túlvezérlés árt?

    Miben más az analóg áramkör fokozatos túlvezérlése és a 0 dBFS-nél hirtelen levágó digitális clipping, hol történhet a láncban, és hogyan keresd meg.

  • 02Kezdő✓ megnézted

    Bit depth: 16, 24 vagy 32 bit float?

    Mit jelent a bitmélység, mekkora dinamikatartományt ad a 16 és a 24 bites egész szám, és mire jó a 32 bites lebegőpontos formátum.

  • 04Kezdő✓ megnézted

    Headroom vagy loudness: mennyi hely marad?

    A csúcs és a 0 dBFS plafon közti tartalék (headroom) és az időben átlagolt, érzékelt hangosság (loudness) különbsége, a PLR-rel és a mix és master eltérő céljaival.

  • 06Kezdő✓ megnézted

    Sample peak vagy true peak: melyik csúcsot mérd?

    A tárolt minták csúcsa és a visszaalakított jel valódi csúcsa közti különbség, a minták közötti túllövés, és miért jó kiindulás a −1 dBTP plafon.

  • 11Haladó✓ megnézted

    Dither és noise shaping: mikor kell a végén?

    A dither a bitmélység csökkentésekor keletkező torzítást alakítja egyenletes zajjá, a noise shaping ezt a zajt a kevésbé hallható tartományba tolja; mikor és hányszor használd.

  • 12Kezdő✓ megnézted

    Final export checklist: így mentsd ki a mastert

    Tíz lépés a kész mixtől a biztonságos master fájlig: eleje és vége, mintavételi frekvencia, bitmélység, mérés, dither, formátum, elnevezés, visszahallgatás és mentés.

Hegyi János hangmérnök, több mint 30 éve a szakmában. Ingyenes, reklám és nyomkövetés nélkül.Miért készül ez az oldal?

Utoljára frissítve:

Hibát találtál? Másként tudod?

Írd meg. Minden jelzést elolvasok, és ha igazad van, javítom a bejegyzést. A javítások a Köszönjük oldalra kerülnek.

Nem kérek e-mail címet, és az üzenetedet nem tárolom az oldalon: egyenesen hozzám érkezik levélben. Ne írj bele személyes adatot. Részletek