integer
fixpontos számábrázolás · kiejtés: intedzser
A hangminták egész számként tárolva, fix legnagyobb értékkel. A 16 és 24 bites fájlok így működnek, és fölötte a jel levágódik.
Mit jelent?
A digitális hang minden mintája egy szám. Az integer (egész szám, fixpontos ábrázolás) azt jelenti, hogy ez a szám egy fix tartományba esik, például 16 biten −32 768 és +32 767 közé. Nincs tizedesvessző és nincs kitevő, csak egyenletes lépcsők.
Gondolj egy kilométeróra számlálójára, aminek fix számú számjegye van. Szépen, egyesével lép. Ha viszont eléri a legnagyobb értéket, nincs tovább. A hangnál ez a legnagyobb érték a 0 dBFS. Ami fölé akarna menni, az levágódik. Ez a digital clipping (digitális túlvezérlés).
A lépcsők finomságát a bit depth (bitmélység) adja meg. 24 biten sokkal több lépcső van, mint 16 biten, de a plafon ugyanúgy kemény.
Hol találkozol vele?
- Exportnál: a „16 bit” vagy „24 bit” opció, néha „PCM” vagy „integer” megjelöléssel.
- A hangkártya átalakítóinál: a felvétel az A/D átalakítóban ma jellemzően 24 bites egész számként születik.
- Bitmélység-leckéknél: a floating point (lebegőpontos) ábrázolás ellentéteként.
Gyakori félreértés
- „A fixpontos fájl rosszabb minőségű.” Nem. Egy 24 bites fájl bőven elég a kész zenéhez. Csak arra figyelj, hogy exportkor ne lépje át a 0 dBFS-t.
- „A programon belül is minden levágódik 0 fölött.” A legtöbb mai felvevőprogram belül lebegőpontosan számol. A kemény plafon az egész számos fájlban és a hangkártya kimenetén számít.
Rokon fogalmak
Leckék, ahol szerepel
01Kezdő✓ megnéztedAnalog vs digital clipping: melyik túlvezérlés árt?
Miben más az analóg áramkör fokozatos túlvezérlése és a 0 dBFS-nél hirtelen levágó digitális clipping, hol történhet a láncban, és hogyan keresd meg.
02Kezdő✓ megnéztedBit depth: 16, 24 vagy 32 bit float?
Mit jelent a bitmélység, mekkora dinamikatartományt ad a 16 és a 24 bites egész szám, és mire jó a 32 bites lebegőpontos formátum.
04Kezdő✓ megnéztedHeadroom vagy loudness: mennyi hely marad?
A csúcs és a 0 dBFS plafon közti tartalék (headroom) és az időben átlagolt, érzékelt hangosság (loudness) különbsége, a PLR-rel és a mix és master eltérő céljaival.
06Kezdő✓ megnéztedSample peak vagy true peak: melyik csúcsot mérd?
A tárolt minták csúcsa és a visszaalakított jel valódi csúcsa közti különbség, a minták közötti túllövés, és miért jó kiindulás a −1 dBTP plafon.
11Haladó✓ megnéztedDither és noise shaping: mikor kell a végén?
A dither a bitmélység csökkentésekor keletkező torzítást alakítja egyenletes zajjá, a noise shaping ezt a zajt a kevésbé hallható tartományba tolja; mikor és hányszor használd.
12Kezdő✓ megnéztedFinal export checklist: így mentsd ki a mastert
Tíz lépés a kész mixtől a biztonságos master fájlig: eleje és vége, mintavételi frekvencia, bitmélység, mérés, dither, formátum, elnevezés, visszahallgatás és mentés.
Hegyi János hangmérnök, több mint 30 éve a szakmában. Ingyenes, reklám és nyomkövetés nélkül.Miért készül ez az oldal?
Utoljára frissítve:
Hibát találtál? Másként tudod?
Írd meg. Minden jelzést elolvasok, és ha igazad van, javítom a bejegyzést. A javítások a Köszönjük oldalra kerülnek.