Lossless vagy lossy: WAV, FLAC vagy MP3?

Röviden

A lossless (veszteségmentes) fájlból pontosan az jön vissza, amit beletettél. A lossy (veszteséges) fájl kisebb, de ehhez végleg kidob részleteket. Dolgozni és tárolni az elsővel, továbbküldeni és hallgatni a másodikkal szokás.

Mit látsz a képen?

A bal oldali kék keretben a veszteségmentes család van: a WAV és az AIFF (tömörítetlen hangfájl-formátumok), meg a FLAC és az ALAC (veszteségmentes tömörített formátumok). Alattuk az „EREDETI” és az „AZONOS ADAT” hullám pontosan egyforma. A jobb oldali narancs keretben az MP3, az AAC és az Opus áll. Itt az alsó hullám felirata „KÖZELÍTETT JEL”: hasonlít az eredetire, de nem ugyanaz.

Középen fentről lefelé követheted a hang útját. A forrás mindkét oldalon ugyanaz, aztán jön a kódolás, a fájl, végül a visszaalakítás. Alul a két „JAVASOLT FELHASZNÁLÁS” sáv, a „FONTOS TUDNI” doboz, és a piros figyelmeztetés az újrakódolásról.

Hogyan működik?

A felvevőprogramban a hang PCM (tömörítetlen digitális hang) formában él: számok hosszú sora, minden pillanatra egy. A WAV és az AIFF ezt a számsort írja le, csomagolás nélkül. A FLAC és az ALAC okosan összetömöríti, ahogy egy zip-fájl teszi a dokumentumokkal. Kicsomagolva minden szám a helyére kerül.

A lossy formátum másképp gondolkodik. Az encoding (kódolás) során perceptual coding (hallásalapú kódolás) dönti el, mit nem hallanál úgysem. Például egy halk hangot, amit közvetlenül mellette egy hangos elfed. Ezt kidobja, a maradékot tárolja. A decoding (dekódolás) után ismét PCM lesz belőle, de a kidobott rész már sehol sincs.

Olyan ez, mint amikor egy fejezetből jegyzetet írsz. A lényeg megvan, és sokkal kevesebb lap. Ha viszont a jegyzetedből írsz még egy jegyzetet, egyre több részlet hiányzik. Az eredeti fejezetet pedig egyik jegyzetből sem tudod visszaírni.

Mélyebben: mennyi az annyi?

A bitrate (adatsebesség) azt mutatja, hány kilobit jut egy másodpercnyi hangra. Egy CD-minőségű sztereó WAV 1411 kbps. Egy 320 kbps-os MP3 ennek nagyjából a negyede. Lossy formátumnál a bitrate a minőség fő csavarja: minél alacsonyabb, annál több a artifact (nem kívánt mellékhang). Veszteségmentes fájlnál a bitrate csak a méretet mutatja, a minőség mindig ugyanaz.

Formátum	Család	Mire jó
WAV, AIFF	Tömörítetlen, lossless	Munka, master, átadás
FLAC, ALAC	Tömörített, lossless	Tárolás kisebb helyen, zenehallgatás
MP3, AAC	Lossy	Próbahallgatás, küldés, lejátszás
Opus	Lossy	Hangüzenet, élő adás, alacsony bitrate-en is jól szól

A WAV valójában egy container (fájltároló formátum). Többnyire PCM van benne, de elvben más is lehet. A kiterjesztés tehát nem garancia, a fájl adatait is érdemes megnézni.

Miért baj a lossy fájl újrakódolása? Az első kódoló a saját szabályai szerint dobott ki részleteket. A második kódoló már egy megcsonkított jelet kap, és ő is kidob belőle. Közben a korábbi mellékhangokat valódi hangnak hiszi, és azokat is próbálja megtartani. Így a hibák generációról generációra halmozódnak. Ezért figyelmeztet a kép alján a piros sáv.

A dekódolt lossy fájl csúcsai ráadásul eltérhetnek az eredetitől. Egy plafonig húzott master MP3-ként néha a 0 dBFS fölé lóg. Erről a true peak leckében olvashatsz bővebben.

Csináld így

1. Felvételnél és keverés közben maradj WAV-nál vagy AIFF-nél.
2. A kész mastert exportáld WAV-ba, ez lesz az archive (archívum) alapja.
3. Ha kevés a hely, a régi projektek hangfájljait tömörítsd FLAC-be.
4. Barátnak, zenekari társnak küldj MP3-at vagy AAC-t, legalább 256 kbps-on.
5. Terjesztőnek mindig a veszteségmentes mastert töltsd fel. A streaming (online zenelejátszás) szolgáltatás úgyis a saját formátumára kódolja.

Próbáld ki

Exportáld ugyanazt a 30 másodperces részletet háromféleképpen: WAV, 320 kbps-os MP3 és 96 kbps-os MP3. Nézd meg a fájlméreteket egymás mellett. Aztán hallgasd meg fülhallgatón, főleg a cintányérokat és a zengés lecsengését. A 96-os változaton a magasak „vizesen” csilingelhetnek.

Ha van kedved, a 96-os MP3-at kódold újra még kétszer 96 kbps-ra. A harmadik generáció után a hiba általában már egyértelműen hallható.

Még látványosabb a különbségi próba. Tedd a WAV-ot és a 96-os MP3-at két sávra, pontosan egymás alá igazítva. Az MP3 sáv polaritását fordítsd meg. Ami ilyenkor megszólal, az nagyjából az, amit a kódoló kidobott vagy megváltoztatott. Ha szinte az egész dalt hallod, valószínűleg elcsúszott a két sáv. A kódoló ugyanis az elejére apró csendet tehet, ezt kézzel kell kiigazítani.

Kevés pénzből

• Kevés a tárhely a laptopon? A régi projektek hangjait tömörítsd FLAC-be egy ingyenes konverterrel. Semmi nem vész el, és sokszor jóval kisebb helyre fér.
• Telefonnal veszel fel? Keresd meg a felvevő-alkalmazás beállításaiban a WAV opciót. Sok alkalmazás alapból tömörített, veszteséges formátumba ment.
• Lassú a net a feltöltéshez? Próbahallgatásra küldj MP3-at, de a végleges anyag maradjon veszteségmentes. Az MP3 csak a gyors véleménykéréshez kell.
• Ingyenes felhőtárhely is elég a mesterfájlokhoz, ha FLAC-ben tárolod őket.

Gyakori hibák

• MP3-ból WAV-ot csinálsz, és azt hiszed, jobb lett. Csak nagyobb lett. A minőség nem jön vissza.
• Letöltött MP3 hangmintákból raksz össze egy számot. Minden későbbi kódolás a korábbi hibákra rakódik. Ha lehet, WAV-mintákkal dolgozz.
• Túl alacsony bitrate-tel exportálsz demót. A 96 kbps-os fájlon a hibákat a keverésednek tulajdonítod, pedig a kódoló okozza őket. Véleménykéréshez legalább 256 kbps kell.
• A kiterjesztés átírásával „alakítod át” a fájlt. A .mp3 átnevezése .wav-ra nem kódol át semmit.

Kapcsolódó témák

• Bit depth: 16, 24 vagy 32 bit float? A WAV mellett ez a másik döntés exportkor.
• Sample rate: 44,1, 48 vagy 96 kHz? A PCM másik alapbeállítása, ami a fájlméretet is befolyásolja.
• Sample peak vagy true peak: melyik csúcsot mérd? Miért nőhetnek meg a csúcsok, amikor a szolgáltató lossy formátumba kódol.
• Mastering szintek: mennyi LUFS és true peak? Milyen szinten add le a mastert a terjesztőnek.
• Final export checklist: így mentsd ki a mastert Lépésről lépésre a kész fájlig, formátumválasztással együtt.