Peak vagy RMS detection: mire figyel a kompresszor?

Röviden

A kompresszor egy belső érzékelővel figyeli a jelet, és ettől függ, mire reagál. A detector (szintérzékelő) vagy a pillanatnyi csúcsokat nézi, vagy egy rövid időszak átlagos energiáját. Az első gyors, pontos kontrollt ad, a második simább, természetesebb kiegyenlítést.

Mit látsz a képen?

A felső két panelen ugyanaz a jel látszik, kék hullámformával. Bal oldalon egy türkiz vonal minden csúcsot pontosan lekövet. Jobb oldalon egy narancs vonal lassan hullámzik, és csak az átlagos szintet mutatja. Alattuk pipák sorolják az előnyöket, figyelmeztető háromszögek a gyenge pontokat.

A középső sávban a halkítás görbéje: bal oldalon minden csúcsra egy gyors, rövid bemélyedés, jobb oldalon egy hosszabb, lankás hullám. Lent középen egy kis folyamatábra választja szét a detectort és a compressor (kompresszor) halkító részét. Alul az, hogy mikor melyik hasznos, és egy „Fontos” doboz négy tanáccsal.

Hogyan működik?

A kompresszor két részből áll. Az egyik mér, a másik halkít. A mérő rész kapja az input (bemenet) jelét, és kiszámolja belőle, milyen hangos. Ezt a level (jelszint) értéket veti össze a küszöbbel. A kérdés az, hogyan méri.

Peak detection (csúcsérzékelés) esetén a pillanatnyi kilengést figyeli. Egy peak (csúcsszint), ami csak pár ezredmásodpercig tart, már elég, hogy megmozduljon. RMS detection (átlagszint-érzékelés) esetén egy rövid időablak átlagát számolja. Ehhez egy rövid csúcs kevés, egy hosszabb hangos rész viszont megemeli.

Képzelj el egy tanárt az osztályban. Az egyik minden egyes bekiabálásra azonnal rászól a diákra. A másik nem figyel az egyes hangokra, csak arra, ha az egész terem zaja tartósan megnő. Az első a csúcsérzékelés, a második az átlagszint-érzékelés.

Mélyebben: miért tér el ennyire a kettő?

Egy dobütés transient (tranziens, hangindítás) része nagyon magas, de nagyon rövid. Ezért a csúcsa sokkal magasabb, mint az átlagos szintje. A kettő különbségét hívják crest factornak. Dobon ez a különbség nagy, egy tartott orgonahangon kicsi. Egy tiszta szinuszhangnál például a csúcs mindössze 3 dB-lel van az átlag fölött.

Ebből következik a lényeg. Nagy crest factorú jelnél a két érzékelő nagyon mást lát. A peak detector szerint a dob hangos, és erősen halkít. Az RMS detector szerint a dob átlagosan nem is olyan hangos, és alig nyúl hozzá. Egy egyenletes, tartott hangnál viszont szinte ugyanazt mérik.

	Peak detection	RMS detection
Mit figyel?	A pillanatnyi szintet	Egy rövid időszak átlagát
Mire reagál?	Rövid csúcsokra is	Tartós hangosságra
Hangzás	Feszesebb, kontrolláltabb	Simább, természetesebb
Gyenge pont	Nyugtalan lehet, tompíthatja az ütést	Rövid csúcsok átjuthatnak
Tipikus helye	Kick, snare, limiter	Ének, basszus, fő busz

A képen lévő folyamatábra egy gyakori félreértést tisztáz. A detector nem ugyanaz, mint az attack (felfutási idő). A detector azt dönti el, mit lát a kompresszor. Az attack azt, milyen gyorsan épül fel a gain reduction (szintcsökkentés), miután meglátta. Lassú attackkal a peak detector is átenged csúcsokat.

Az RMS (effektív érték) közelebb áll ahhoz, amit a fülünk hangerőnek érez. Ezért szól természetesebben. A limiter (csúcskorlátozó) viszont szinte mindig csúcsra figyel, mert az a dolga, hogy semmi ne menjen át egy határon. Sok modern kompresszor a kettőt keveri, vagy fokozatmentesen engedi választani.

Az átlagolás hossza is számít. Minél hosszabb időablakból számol az RMS detector, annál lustábban reagál. Egyes pluginokon ezt külön gombbal állíthatod, a legtöbbön rögzített, és a leírás sem mindig árulja el. Ha az ablak nagyon rövid, az RMS mód már szinte úgy viselkedik, mint a csúcsérzékelés.

Csináld így

1. Nézd meg, van-e a kompresszorodon „Peak/RMS” kapcsoló vagy detection menü.
2. Döntsd el a célt. Kiugró ütéseket akarsz megfogni, vagy egy sáv általános szintjét simítanád?
3. Rövid, ütős hangnál indulj csúcsérzékeléssel, a hang body (testesség) részének kiegyenlítéséhez átlagszinttel.
4. Állítsd be a küszöböt úgy, hogy mindkét módban hasonló halkítást láss.
5. Váltogass a két mód között, és figyeld, mi történik a hangok elejével.
6. Egyforma hangerőn hasonlíts, mert a két mód más szintet adhat ki.

Próbáld ki

Tegyél kompresszort egy dobloopra, és kapcsold csúcsérzékelésre. Állítsd be a küszöböt 4–6 dB halkításra. Most kapcsold át RMS-re, a küszöbhöz ne nyúlj. A mérő hirtelen sokkal kevesebbet mutat, és az ütések visszakapják az élüket.

Aztán ugyanezt csináld egy tartott énekhangon vagy egy szintipaden. Itt a két mód között alig lesz különbség. Ebből látod, hogy a detector választása ott számít igazán, ahol a jel csúcsos.

Kevés pénzből

• Nincs kapcsoló a pluginodon? A legtöbb egyszerű kompresszor csúcsérzékeléshez közeli módon dolgozik. Az átlagolóbb hatást hosszabb attackkal és release-szel közelítheted.
• Nézd meg a mérőt. A felvevőprogramod szintmérője gyakran mutat csúcsot és átlagot is. Ezen láthatod, mekkora a különbség a sávodon.
• Telefonnal felvett dob vagy gitár. Sok telefon felvételkor magától is szabályozza a szintet, és ez gyakran megszelídíti a csúcsokat. Ilyenkor a két mód között kisebb a különbség, ne lepődj meg rajta.
• Egy ingyenes kompresszor is elég, ha tudsz rajta módot váltani. Nem kell hozzá külön eszköz.

Gyakori hibák

• A detectort és az attackot összekevered. Ha az ütés eltűnik, először az attackot nézd, csak utána a módot.
• RMS-sel akarsz csúcsot fogni. A rövid kiugrások átjutnak, és a lánc végén a limiter kapja meg őket.
• Peak módban a leveling (szintkiegyenlítés) nyugtalan. Éneken vagy a mix bus (fő busz) csatornán a mérő kapkod. Próbáld RMS-sel.
• Kiegyenlítés nélkül hasonlítasz. A két mód más hangerőt ad ki. Előbb level-match (hangerő-illesztés), csak utána dönts.

Kapcsolódó témák

• Feed-forward vagy feedback kompresszor Honnan kapja a detector a jelet, a bemenetről vagy a kimenetről.
• Dynamic range és crest factor A csúcs és az átlag különbsége részletesen.
• Attack és release Mi történik, miután a detector már meglátta a jelet.
• Kompresszor típusok Melyik típus hogyan érzékel, és miért szól ettől másképp.
• Sidechain HPF Hogyan szűrheted meg, amit a detector hall.