Compressor vagy limiter: mi a különbség?

Röviden

A compressor (kompresszor) rugalmasan formálja a hangerő mozgását: a hangos részekből arányosan elvesz. A limiter (csúcskorlátozó) egy plafont húz, és ami fölé érne, azt nem engedi át. Az egyik alakít, a másik határt tart.

Mit látsz a képen?

A kép bal fele kék, a kompresszoré, a jobb fele narancs, a limiteré. Mindkét oldalon fent egy transfer curve (átviteli görbe) áll: vízszintesen a bemeneti, függőlegesen a kimeneti szint. A kompresszor görbéje a küszöb után laposabban megy tovább, a limiteré vízszintesre törik. Mellettük a tipikus beállítások listája.

Középen ugyanaz a bemeneti jel háromszor. Balra az eredeti, középen a kompresszor után egyenletesebb, de a tüskék megmaradnak. Jobbra a limiter után a csúcsok egy vonalnál elvágódnak, és a jel összességében vastagabb.

A középső sárga doboz két dolgot választ szét: a threshold a munka kezdete, a ceiling (kimeneti plafon) a kimenet határa. Alul a „Mikor használd?” és a „Mire figyelj?” dobozok, a „Gyors döntés” nyilak, legalul a lényeg két szóban: a kompresszor formál, a limiter határt tart.

Hogyan működik?

Gondolj egy buszra. A sofőr a forgalomhoz igazítja a tempót: lassít a kanyarban, gyorsít az egyenesen. Ez a kompresszor. A buszba viszont be van építve egy sebességkorlátozó is. Az bármit csinál a sofőr, egy bizonyos tempó fölé nem engedi a járművet. Ez a limiter.

A kompresszor a threshold (küszöbszint) fölötti részt a ratio (kompressziós arány) szerint halkítja, például 4:1-ben. A hangos rész halkabb lesz, de még mindig a küszöb fölött marad. Így a dynamics (dinamika) szűkül, de a mozgás megmarad.

A limiternél a ratio nagyon magas, vagy infinite ratio (végtelen arány). Ami a plafon fölé érne, azt teljesen visszafogja. Ehhez nagyon gyorsan kell reagálnia, ezért a digitális limiterek gyakran lookahead (előretekintés) funkcióval dolgoznak. Egy kicsit késleltetik a jelet, így a csúcsot már azelőtt „látják”, hogy megérkezne.

Mélyebben: a beállítások egymás mellett

	Kompresszor	Limiter
Ratio	Jellemzően 2:1–8:1	Nagyon magas vagy ∞:1
Attack (felfutási idő)	Kb. 1–30 ms, állítható	Nagyon gyors, 0–1 ms körül
Release (visszaállási idő)	Kb. 50–500 ms	Kb. 10–200 ms, sokszor automatikus
Mit állítasz be	Küszöb, arány, időzítés	Bemenet vagy küszöb, plafon
Fő cél	Formálás, egyenletesség	Csúcsvédelem, végső szint

Ezek tipikus tartományok, nem szabályok. A limiterek viselkedése típusonként eltér. Sok modern limiter program-dependent (jelfüggő), vagyis a release-t magától igazítja a zenéhez.

A plafont a digitális skálán mérik, de a mintavételezett értékek között is lehet csúcs. Ezért a masteringben gyakran true peak (valódi csúcsszint) módot kapcsolnak be, és a ceilinget −1 dBTP körül állítják. Hogy neked pontosan mennyi kell, az a céltól függ.

A limiter leggyakoribb helye a mastering (masterelés), a kész dal utolsó lépése. De ott van a broadcast (műsorszórás) láncában is, ahol egy rádió vagy tévé adását védi. Élő hangosításnál a hangfalakat óvja a hirtelen csúcsoktól. A kompresszor ezzel szemben szinte bárhol dolgozik: felvételnél, egyes sávokon, csoportokon és a masteringben is.

A limiternek ára van. Minél többet dolgozik, annál kevesebb marad a transient (tranziens, hangindítás) részekből. A dob elveszti a punch (ütősség) nagy részét, a hang pedig fárasztóvá válhat.

Csináld így

1. Egy sávon, ahol a hangerő ingadozik, kezdj kompresszorral. Így egyenletesebb lesz a sáv.
2. A kompresszornál 3–6 dB halkítás gyakran elég, figyeld a gain reduction (szintcsökkentés) mérőt.
3. A limitert a lánc végére tedd, jellemzően a fő buszon, a kész keverés legvégén.
4. Állítsd be a ceilinget, például −1 dBTP-re, és kapcsold be a true peak módot, ha van.
5. A bemenetet csak addig emeld, amíg a limiter a legnagyobb csúcsoknál pár dB-t fog.
6. Hasonlíts egyforma hangerőn: tényleg jobb, vagy csak hangosabb?

Próbáld ki

Tegyél egy limitert egy dobloopra. A ceiling legyen −1 dB, és a bemenetet emeld lassan. Az első pár decibelnél alig változik a hang, csak hangosabb lesz. Aztán egy ponton a pergő elveszíti az ütését, a cintányérok recsegni kezdenek. Ez a pont mutatja, meddig mehetsz el.

Most ugyanazt a loopot kompresszáld 4:1-es aránnyal, közepes attackkal, hasonló halkítással. Húzd őket egyforma hangerőre, és hallgasd meg egymás után. A kompresszált változat élőbb marad, a limitált laposabb, de tömörebb.

Kevés pénzből

• Beépített limiter. A legtöbb felvevőprogramban van egy, sokszor maximizer néven. A tanuláshoz ez is elég.
• True peak mérés. Ha a pluginod nem tud true peaket, hagyj egy kicsit több helyet, például −1,5 dB-es plafont.
• Felvételnél. Olcsó hangkártyával ne limiterrel védd a felvételt a túlvezérléstől. Inkább vedd lejjebb a gaint, és hagyj bőven helyet.
• Fülhallgatón. A túllimitálást fülhallgatón is hallod: a hang szétesik, recseg, fárasztó lesz.

Mikor ne?

• Minden sávon. A limiter nem a hangszerek formálására való. Egyes sávokon a kompresszor finomabb és természetesebb.
• Hangerő-versenyre. A streaming (online zenelejátszás) szolgáltatások többsége kiegyenlíti a dalok hangerejét. A túllimitált dal ott nem lesz hangosabb, csak laposabb.

Gyakori hibák

• A limitert hangosító gombnak használod. Túl sok limitálás lapos, élettelen hangot ad.
• A thresholdot és a ceilinget összekevered. Az egyik azt mondja, mikor kezd, a másik, hol a vége.
• Nem hallgatod meg bypassban. Hangerő-illesztés nélkül mindig a limitált tűnik jobbnak.
• A limiter után még mást is teszel a láncba. Ami utána jön, újra csúcsokat hozhat létre.

Kapcsolódó témák

• A kompresszor öt alapgombja A formálás eszközei egyenként.
• Clipper vagy limiter, melyik fogja a csúcsot Egy harmadik mód a csúcsok megfogására, más mellékhatással.
• Lookahead vagy zero latency, előre lát-e Hogy lát a limiter a jövőbe, és mi az ára.
• Mit csinál a 4:1 ratio, számokkal Az arány a szelíd 2:1-től a végtelenig.
• Dynamic range és crest factor Mit mérsz, amikor a csúcsokat visszafogod.
• Limiter a masteringben A lookahead, a release és a true peak finomhangolása a kész dalon.