lo-fi

Mit jelent?

A lo-fi a „low fidelity” rövidítése, magyarul alacsony hűségű hangot jelent. A szó két dolgot takar. Egyrészt egy zenei stílust, a nyugodt, poros hangú lo-fi hiphopot. Másrészt egy hangzásvilágot, amit bármilyen műfajban használhatsz. A lexikon ez utóbbiról szól.

Olyan, mint egy fotó, amire szándékosan tettél szemcsés, fakó szűrőt. Nem hiba, hanem hangulat. A lo-fi hang tipikus hozzávalói: levágott magasak egy low-pass filter (magasvágó szűrő) segítségével, saturation (telítés, enyhe torzítás), sercegő háttérzaj és kicsit imbolygó hangmagasság.

Digitálisan is lehet „butítani” a hangot. A bit depth (bitmélység) vagy a sample rate (mintavételi frekvencia) csökkentése érdes, recsegő karaktert ad. Egy olcsó, rugós zengető is lo-fi érzést kelt.

Hol találkozol vele?

• Delay- és reverb-pluginokban: sok eszközön van „lo-fi” mód vagy gomb. Ez általában szűri és kissé torzítja az ismétléseket.
• Külön effektként: bitcrusher, kazetta- vagy lemezjátszó-szimuláló pluginok.
• Hangszersávon: egy zongora vagy dobloop koszosítása, hogy háttérbe kerüljön.

Kevés pénzből

• Nem kell hozzá drága eszköz. Egy ingyenes EQ-val levágott magas és egy kis torzítás már közel visz. Egy telefonnal felvett minta is jó alapanyag.

Gyakori félreértés

• „A lo-fi azt jelenti, hogy mindegy, hogy szól.” Épp fordítva. A jó lo-fi keverés tudatos: a mélyek és a hangerő arányai ugyanúgy rendben vannak, csak a textúra koszos.
• „Minden sávot rontani kell.” Gyakran elég egy-két elemet koszosítani. A többi tiszta marad, és így lesz kontrasztja.