channel weighting

Mit jelent?

Egy félévi átlagnál nem minden jegy számít egyformán: a témazáró többet ér, mint egy röpdolgozat. A channel weighting (csatornasúlyozás) ugyanígy dönti el, melyik hangcsatorna mennyit nyom a latban, amikor a mérő kiszámolja a teljes hangosságot.

A LUFS-mérés két lépésben súlyoz. Először minden csatornát frekvencia szerint szűr a K-weighting (K-súlyozás). Ezután csatornánként kiszámolja az energiát, megszorozza a súlyokkal, és összeadja őket.

A szabvány szerint a bal, a jobb és a középső csatorna súlya 1. A hátsó surround csatornák nagyjából 1,41-es szorzót kapnak, ami +1,5 dB. Ennek oka, hogy a hátulról érkező hangot hangosabbnak érezzük. A külön mélyhangcsatorna (LFE) egyáltalán nem számít bele.

Hol találkozol vele?

• Sztereó zenénél: a left-right (bal-jobb) csatorna egyforma súlyt kap, így itt nincs vele teendőd.
• Térhangos anyagnál: filmnél, játéknál, surround keverésnél számít. Ugyanaz a hang más hangszóróra irányítva eltérő mért értéket adhat.
• A mérő beállításainál: egyes loudness-mérőkön kiválasztható a csatornakiosztás. Rossz kiosztásnál rossz súlyt kapnak a csatornák, és a mért érték is hibás lesz.

Gyakori félreértés

• „A LUFS a két csatorna átlaga.” Nem átlag, hanem súlyozott energiaösszeg. Egy csak a bal oldalon szóló hang ezért kisebb értéket ad, mint ugyanaz a hang mindkét oldalon.
• „A csatornasúlyozás és a K-súlyozás ugyanaz.” A K-súlyozás frekvencia szerint súlyoz, a csatornasúlyozás aszerint, honnan szól a hang.