loudness meter

Mit jelent?

A fülünk nem egyformán érzékeny minden hangra. A középső és magasabb hangokat hangosabbnak halljuk, mint az ugyanolyan erős mélyeket. Egy peak meter (csúcsmérő) ezt nem veszi figyelembe. Csak azt mutatja, milyen magasra ugrik a hullám.

A loudness meter szűrővel súlyozza a jelet, hogy közelebb kerüljön a hallásunkhoz. Ez a K-weighting (K-súlyozás). Aztán egy ideig átlagol. Az eredményt LUFS egységben kapod.

Olyan, mint a hőmérő és a hőérzet különbsége. A hőmérő 5 fokot mutat, de szélben hidegebbnek érzed. A csúcsmérő a hőmérő, a loudness meter a hőérzet.

Hol találkozol vele?

• Összehasonlításnál: a level match (azonos hangerőre hozás) ezzel végezhető. Két változatot ugyanakkora érzett hangerőn hallgatsz meg, nem ugyanakkora csúcson.
• A mérő kijelzőin: a momentary érték 0,4 másodpercet, a short-term 3 másodpercet átlagol. Az integrated az egész lejátszott szakaszt.
• Kiírás előtt: a streaming oldalak a dalokat hangosság szerint igazítják egymáshoz. A mérő megmutatja, nagyjából mennyit halkítanak majd a tiédből. A pontos célértékek szolgáltatónként eltérnek.

Kevés pénzből

• Sok felvevőprogramban van beépített hangosságmérő. Ha nincs, egy ingyenes mérőplugin is pontos, mert a mérés módja szabványos.

Gyakori félreértés

• „Ha a csúcs 0 dB alatt van, jó a hangerő.” A csúcs a torzításról szól, a LUFS az érzett hangerőről. Ugyanakkora csúcsérték mellett az egyik dal jóval hangosabbnak hathat a másiknál.
• „Amelyik hangosabb, az jobb.” Így tűnik, mert a fülünk becsap. Ezért kell összehasonlításnál azonos hangosságra hozni a változatokat.