peak-to-loudness ratio (PLR)

Mit jelent?

Egy hegyvidéket kétféleképpen jellemezhetsz: a legmagasabb csúcsával, vagy azzal, átlagosan milyen magasan fekszik a táj. A kettő különbségéből tudod, meredek sziklák vagy lapos dombok várnak. A peak-to-loudness ratio, röviden PLR (csúcs és hangosság aránya) ugyanezt méri a zenében.

Kiszámolni egyszerű. A true peak (valódi csúcs) értékből kivonod az integrated loudness (teljes dalra mért hangosság) értékét. Ha a csúcs −1 dBTP, a dal pedig −9 LUFS, a PLR 8 dB. Ugyanilyen csúcs mellett egy −14 LUFS-es dalnál 13 dB.

Kis PLR azt jelenti, hogy a csúcsokat erősen lenyomták, és a dal sűrű, lapos. Nagy PLR-nél több ütés és levegő marad a hangok között. Közeli rokona a crest factor, ami a hallás szerint súlyozott hangosság helyett a nyers RMS-átlaggal számol.

Hol találkozol vele?

• Loudness-mérő pluginokon: sok mérő külön sorban kiírja, „PLR” vagy „peak to loudness” felirattal.
• A limiter állításakor: minél erősebben nyomod a limitert, annál kisebb lesz a PLR.
• Streamingre készülésnél: a lejátszók egy célszintre halkítják a túl hangos dalokat. Ilyenkor egy agyonnyomott, kis PLR-ű master laposabbnak hat a többi dal mellett.

Gyakori félreértés

• „A PLR ugyanaz, mint a headroom.” A headroom (szinttartalék) a csúcs és a 0 dBFS plafon távolsága. A PLR a csúcs és a hangosság távolsága.
• „A nagyobb PLR mindig jobb.” Ez műfajfüggő. Egy komolyzenei felvételnek nagy PLR illik, egy klubzenének kisebb. A lényeg, hogy tudatosan döntsd el, ne véletlenül alakuljon.